HTML

axermix

Igen, mi pereljük pertársasági formában az AXA Bankot! (Meg az Erstét is!)

Dr. Horváth Anna, az AXA I. pertársaság vezetője elmondta: „A pertársasággal azt üzenjük, hogy a devizaadósok egy része felébredt. Gondolkodik, tanul, nyomoz, kiderít, következtet, cselekszik, segíti egymást, megbízik a másikban. El mer indulni számára vadidegenekkel egyetlen közös célért, nemre, korra, felekezetre, politikai nézetre való tekintet nélkül. Semmi nem fontos, ami elválaszt, és minden értékes, ami közelebb hozhat.”

Regisztráció hozzánk: regisztracio@axermix.hu

Friss topikok

Banif Plus - ma JOGERŐS ítélet született a bank ellen!:)45.Pf.632.186/2013/6.

A dr Bene Lajos bíró úr által első fokon meghozott semmisségi ítéletet ma a másodfokú bíróság helybenhagyta, fellebbezésnek helye nincs!

Semmisségi okok: 

Hpt 213 § (1) d) a szerződés nem határozza meg részletesen a hiteldíj módosításának feltételeit

Hpt 213 § (1) e) a többféle árfolyam alkalmazása miatt, illetve a konkrétan használatos árfolyamtípus meghatározásának hiányában a fogyasztó nem tudja eldönteni, hogy milyen kötelezettség terheli, ráadásul visszaélésre ad okot a bank számára

A teljes ítélet: https://docs.google.com/file/d/0B1StoqQPRaLAVlVBekhFd3NjbEU/edit?usp=sharing

Ügyvéd: 1000. sz. Ügyvédi Iroda
Bíró: dr Szecskóné dr Kiss Adrienn


Reggel kaptuk a hírt! 

Ezúton gratulálunk az 1000. sz. Ügyvédi irodának!

Címkék: devizahitelesek PSZÁF AXA Bank Kúria AXERMIX Szász Károly HitelStaféta AXA Europe SA Banif Másod fok Jogerős

Szólj hozzá!

Ma jelent meg Toplak Tamás tollából a pénzkérdés blogon a "Mi a baj az árfolyamgáttal?" cikk. Szeretnénk egy kicsit árnyalni ezt a cikket, mert a feltételezésünk szerint a szerző nincs birtokában minden információnak. Tesszük ezt úgy, hogy nekünk több olyan pertársasági tagunk van, aki már belépett az árfolyamgátba, így első kézből tudunk információkkal szolgálni és nem csak következtetünk.

A címben feltett kérdésre a válasz első látásra az, hogy semmi. Az árfolyamgát a különböző adósmentő csomagok közül talán az egyik legkevésbé megosztó lehetett volna. Az intézkedés terheit szétosztotta a három fő szereplő – adós, bank, állam – között, és ahogy egy korábbi Lakásfókusz bejegyzésben írtunk róla, amellett, hogy átmenetileg csökkenek a családokra nehezedő terhek, még pénzt is meg lehet takarítani a belépéssel.
Ehhez két dolgot fontos hozzáfűzni! Egyrészt kívülről hatalmas mentőcsomagnak és önzetlen segítségnek tűnik a dolog, valójában azonban olyan virtuális pénzeket próbál meg így a kormány és a bankszektor is valamennyire legalizálni, amelyre a jelek szerint nem tarthatna igényt. Olyan terheket oszt szét az árfolyamgát, amelyeknek létezése jogilag nem megalapozott. Ha ezeket a pénzeket normális esetben nem kellene megfizetni, akkor vajon melyik az üdvözítőbb megoldás? Jogilag rendezni és akkor senkinek nem kell berakni semmit sehova, vagy ilyen konstrukciót létrehozni?
 
A másik, hogy az eddigi tapasztalataink szerint nem lehet megspórolni semmit, ugyanis az árfolyamgátba lépett pertársaink mindegyike arról számolt be, hogy az árfolyamgátba lépést követően a bank kamatot emelt, így az árfolyamgát-beli törlesztőrészlete magasabb lett, mint a belépés előtt.
 
Bizonytalan jövőkép

A jogosultak jelentős része az árfolyamrögzítést a probléma elodázásának tartja, és úgy gondolja, hogy a törlesztőrészlet fizetése a türelmi idő lejárta után ugyanolyan problémát fog jelenteni, ráadásul még a gyűjtőszámlahitellel is számolni kell. Ebben a hozzáállásban jól tükröződik a lakosság pesszimizmusa, vagyis az, hogy a legtöbben egyáltalán nem számítanak arra, hogy öt év múlva jobb anyagi körülmények között fognak élni.


A lakosság pesszimizmusa érthető, hiszen jelenleg több mint 1 millió devizahitel alapú szerződés van, amelynek a havi törlesztőrészlete a bankba megy, ahelyett, hogy az adósok terméket vagy szolgáltatást vásárolnának rajta. A kisebb kereslethez kevesebb élőmunka kell, azaz ez a kérdés egyben nemzetbiztonsági is. Ha a devizaadósok elvesznek, akkor az egész ország elveszik. 

 A devizahitelek bedőlésével – különösen a közvetlenül érintettek körében – teljesen elszállt a bankokba vetett bizalom, és sokan nem akarnak olyan konstrukcióban részt venni, amelyben a bankok is szerepet vállalnak.
Mi, az Axermixnél folyamatosan mondjuk, hogy hitelre és bankra szükség van. De ehhez megfelelő jogszabályi és ellenőrzési környezet kell. A mi bizalmunk nem a teljes bankrendszerben ingott meg, hanem az egyes bankokban, illetve a PSZÁF-ban. Jelenleg 30-nál több perben vesztett a bank, de a jelek szerint tényleg nem akarnak a bankok egyezkedni addig, amíg a székházuk helye sóval be nem lesz hintve. Bár ez utóbbi rajtunk nem fog múlni.
Sok devizahiteles egyenesen úgy gondolja, hogy aki belemegy az árfolyamgátba, az az ördöggel cimborál. Aki él a lehetőséggel, elismeri az egykori hitelszerződések létjogosultságát, és meggátolja egy lehetséges per elindítását.
Nehezebbé teszi egy kicsivel, azonban a legutolsó ítélet alapján egy semmis szerződésre alapított árfolyamgát is semmis. 
Ugyanakkor, akik emiatt nem lépnek be, nagy valószínűséggel egy hiú ábránd miatt mondanak le a nem túl nagy, ugyanakkor biztos megtakarításról.
Ahogy fentebb említettük, a bank alattomos kamatemelése miatt semmilyen megtakarítás nem keletkezik. Emellett észben kell tartani, hogy ezeket a hiteleket árfolyamgáttal vagy anélkül sem lehet visszafizetni. Az árfolyamgátba lépés csak elodázza a konfrontációt a bankkal.

A hiú ábrándról pedig az axermix.hu oldalon megjelent lista (nem teljes még, mivel még legalább 20 adós által megnyert per adatai még nem kerültek fel az oldalra) ad reálisabb képet. 
A pereknek ugyanis csak nagyon kis hányada nyert eddig, és komplett szerződés érvénytelenítésére még egyszer sem volt példa.
A nagyon kis hányada az megközelítőleg 97%. (1-2 esetben a beadott perirat vagy indoklás nem volt megfelelő, ezért nem 100%). De eddig szinte minden per a bank vereségével végződött. Nekünk megvannak a perszámok, mi tudjuk igazolni a számainkat. A pénzkérdés blog vendégszerzője honnan dolgozik?
Az ügyek emellett évekig elhúzódhatnak, jelentős költségekkel járnak, ráadásul a szerződés érvénytelenítése esetén, a felvett kölcsönt egy összegben kellene visszafizetni.
Per esetén lehet kérni, hogy a perilletéket csak pervesztés esetén fizesse meg az adós. Mivel mi pertársasági formában perlünk, így a perilleték egy főre kevesebb, mintha egyéniben menne. (Számszerűleg huszonezer forint) Az ügyvédek általában sikerdíjasok, azaz pervesztés esetén nem kérnek pénz, pernyerés esetén a banknak kell állnia a költséget.
Az sem fedi teljesen a valóságot, hogy a felvett kölcsönt egy összegben kell visszafizetni. Ugyanis kérhető a fennmaradó összegre részletfizetés. 
Az árfolyamgát valóban csak felületi kezelés, a probléma valós okaira nem nyújt megoldást. Nem ad választ arra, hogy, hogyan lehet az adósok fizetőképességén javítani, vagy hogy hogyan lehet a munkahelyüket tartósan elvesztőkön segíteni. Nem ad választ arra, hogy mivel lehet a lakosság bankrendszerbe vetett bizalmát helyre állítani, és hogyan lehet a most a pénzintézetekkel perben állók tömegét ismét „tárgyalóasztalhoz” ültetni. 
Nem az a kérdés, hogy az adósokat hogyan lehet fizetőképesebbé tenni! A kérdés az, hogy ezek a szerződések egyáltalán szabályosak és törvényesek-e? 
Az AxerMix mindig is a jogi úton, egyezkedéssel próbálta megoldani az ügyet. Peren kívüli ajánlatainkra, csak megvetést és lenézést kaptunk.
Viszont hangot kell adnunk azon aggodalmunknak, hogy ha az emberek kifosztása és átverése továbbra is ilyen ütemben marad, akkor szinte csak a mi kis közösségünk fog maradni az egyetlen, aki a jogba vetett hittel próbálja elérni az igazát. Mert amikor hamarosan éhes, nincstelen és reményvesztett családok százezrei fogják benépesíteni ezt az országot, akkor nagyon könnyen odáig fajulhat a helyzet, hogy családapák és családanyák a gyerekeik érdekében rabolnak és ölnek. S ott már mindegy lesz, hogy ki tolong a tárgyalóasztal másik oldalán. Ott már nem csak a bankrendszerben nem lesz bizalom, hanem az egész törvényes rendben. 
Az egyik oldalon van tehát egy teljesen bizalomvesztett, és a jövőjét abszolút borúsan látó adós csoport, a másikon egy a veszteségeket minimalizálni próbáló bankrendszer, a kettő között pedig egy olyan államnak kellene közvetítenie, akinél hiányzik a hitelválság megoldásához kapcsolódó jövőkép, stratégia, illetve ha van is, a megvalósítás nagyon lassan és sok-sok vargabetűvel halad. A lassúságnak viszont ára van. Gazdasági, szociális, és politikai is. 
Ha a bankrendszer az európai törvényeknek megfelelően helyezte volna ki a hiteleket, a PSZÁF a rengeteg nyertes per ellenére nem azt mondaná, hogy ezer megvizsgált szerződésből mind rendben van, akkor most nem tartanánk itt.
A bankok spekuláltak arra, hogy a CHF kamata nem megy le és így a "deviza alapú hitelekben" elrejthetik a forinthiteleiket. Hiszen mondhatják azt, hogy a CHF árfolyama magasabb lett, így a törlesztő is az. Spekuláltak, de vesztettek, mert a CHF egyszer csak elindult lefelé, s a refinanszírozó bankjuk pedig kérte tőlük továbbra is a szerződés szerinti kamatot. Így kénytelenek voltak kamatot emelni. Viszont sokan megkérdezték, hogy ha a CHF kamata 0-nál kisebb, akkor miért is kell pl 11%-os kamatot fizetni? (az eredeti 6% helyett?) 
Kedves Tamás!
Az igazi kérdés nem az, hogy mi, adósok hogy lehetünk fizetőképesebbek, hanem az, hogy a bankok és alkalmazottaik mikor veszik észre, hogy talán most van az utolsó esély, hogy a börtönt elkerüljék?
Toplak Tamás
AXERMIX

Szólj hozzá!

iroda_5_blurred_1367792840.png_1058x975

Az AXA és a PSZÁF is azt mondja*, hogy nincsen semmi probléma ezekkel a kölcsönszerződésekkel. Mivel ezzel nem teljesen értünk egyet, ezért elkezdtük gyűjteni ezeket az ítéleteket. Egyelőre még csak 5 per anyaga került be az adatbázisba. Ennek nagyon prózai oka van, a vasárnap éjszakába ennyi fért bele. De a többi per is feldolgozásra kerül a hét folyamán-

* - Az AXA a legutóbbi közleményében kifejtette, hogy: "A Bank emlékeztet arra, hogy az elmúlt időszakban a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatosan a Bank ellen indított perek egyetlen esetben sem zárultak jogerősen a Bank elmarasztalásával."

Mesteri megfogalmazás, mert csupán azt állítja hogy jogerősen nem volt elmarasztalva. Hogy nem jogerősen mi történt, arról az AXA Bank nagyon mélyen hallgat. A listát nézve, talán nem véletlenül ...

 

Címkék: jelzáloghitel devizahitelesek AXA Bank HitelStaféta AXA Europe SA

Szólj hozzá!

axa_d1_1367592806.png_759x918

"A bank emlékeztetett: az ellene indított perek egyikében sem született a bankot elmarasztaló jogerős ítélet. A hitelszövetség elnöke felidézte azt is: a bank nagy részt vállalt a befektetéssel kombinált jelzáloghitelek kínálatában is. Barabás úgy véli: az új vásárlónak sokkal kedvezőbb feltételekkel kínálni a hitelt, sok kifejezéssel illethető, de semmiképpen sem tisztességes." Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=642478

Mi pedig szeretnénk emlékeztetni az AXA Bankot, hogy ez annyiban fedi az igazságot, hogy még NEM jogerősek az ítéletek. De ez már csak idő kérdése, remélhetőleg.

 

 

 

 

 

 

Címkék: jelzáloghitel devizahitelesek AXA Bank HitelStaféta

1 komment

axa_2_1367337013.png_1910x1076

A mai nap ismét volt egyéni meghallgatásunk. A bírónő előtt bemutattuk, hogy az axa.hu weboldalon milyen csodálatos dokumentumok érhetőek el.

Most kívánicsian várjuk, hogy ez a dokumentum meddig marad fenn az AXA szerverén....

Mondjuk az is külön megér egy misét, hogy miért csak a "növekedés" miatt változhat? Ha csökken, akkor nem lehet a mi kamatainkat változtatni? Hogy is van ezzel a szimmetrikus szerződés dologgal?


Címkék: jelzáloghitel devizahitelesek AXA Bank HitelStaféta AXA Europe SA

2 komment

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Ködösít az AXA – eddig 6:2 a devizahitelesek javára

Eddig már legalább 6 eset cáfolja az AXA Fióktelep azon állítását, miszerint a „devizahitel-szerződéseik minden szempontból megfelelnek a hatályos jogszabályoknak”. 

2013. március 20-án az MTI-ben megjelent közleményében az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe arról tájékoztatott, hogy a Fővárosi Törvényszék idézés kibocsátása nélkül elutasított egy, az AXA Bank Europe SA Fióktelepe (továbbiakban Fióktelep) ellen indított kereseti kérelmet, valamint beszámol egy a Fióktelep számára nyertes perről is.

Sajnálatos módon AXA Bank közleményében elhallgatta, hogy eddig legalább 6 olyan még nem jogerős ítélet született, amelyben a bíróság kimondta: az AXA Bank Europe SA (illetve jogelődje Ella Bank (Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt.) által kötött devizaalapú kölcsönszerződések semmisségét a jogszabályokba ütközés miatt. Így már 6 eset cáfolja a Fióktelep azon állítását, miszerint „devizahitel-szerződéseik minden szempontból megfelelnek a hatályos jogszabályoknak”. (Sem az elutasított, sem a megnyert pereket nem az AXERMIX munkacsoport indította, az ezeket indító devizahitelesekkel és ügyvédjükkel azonban jó kapcsolatot ápolunk.)

Szomorúan látjuk, hogy AXA Bank kommunikációs és tájékoztatási politikája mit sem változott tagjaink kölcsönfelvétele óta: ahogyan akkor elhallgatták a devizaalapú kölcsönök hátrányait, és hangsúlyozták az előnyeit, ugyanúgy hallgatja most el a számára kedvezőtlen ítéleteket, és nagyítja fel a számára kedvező híreket. Döbbenettel állunk azelőtt, hogy egy 1881-ben alakult nemzetközi hírnévvel bíró bank fióktelepe ilyen mértékben nem ad a felelős, hiteles tájékoztatásra.

A Fióktelep tájékoztatása más szempontból is megtévesztő, hiszen az idézés kibocsátása nélküli keresetelutasítás nem egyenlő egy jogerős ítélettel. „ Ez gyakran előfordul. A bíróság ilyenkor nem azt mondja ki, hogy ezek a szerződések korrektek és nem megtámadhatóak, semmisek, vagyis érvényesek. Csupán annyit mond ki, hogy a kapott adatok alapján még nem tud érdemben foglalkozni az üggyel. A kereset újra benyújtható, a hiányokat pótolni kell. A cikkben meg nem nevezett felperesek ezzel időt vesztettek ugyan, de pert korántsem”- mondta el Dr. Várhelyi Tamás, ügyvéd, devizahitel szakértő.

Szeretnénk felhívni tisztelt szerkesztőség figyelmét, hogy a hír nem az AXERMIX 1-es pertársaságára vonatkozik – mint azt többen az illusztrációként használt, a pertársaságról készült fényképpel sugallták. Az AXERMIX I. pertársaságának pere miután a keresetüket a Bíróság korábban megalapozottnak ítélte és időközben az első tárgyalási napjukat is maguk mögött tudják - a felperesek meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon 2013. június 12-én, 11.30 órakor, illetve júniusig a vidéki felperesek meghallgatásával a járási bíróságokon.

Az AXERMIX pertársaságait képviselő ügyvédi iroda egyetlen esetben sem nyújtott be keresetet az AXA Fióktelep ellen, hanem csak közvetlenül az AXA Bank Europe SA ellen, mivel a fióktelep, mint az AXA Bank kizárólagos képviselője perbeli jogképességgel korábban sem rendelkezett, és most sem rendelkezik. Kizárólag csak az alapítót képviselheti a perben. Erről az 1/2012 PJE jogegységi határozat és egy másodfokú ítélet 1.Pkf.20.015/2012/2 (2013.01.24) született. Számunkra kérdéses az is, hogy ha egy fióktelep nem jogképes, felelősségre nem vonható, akkor vajon hogyan köthet különböző határozott idejű szerződéseket?

Az AXERMIX munkacsoport kitart azon állítása mellett és ezt bizonyítékokkal alá is tudja támasztani, hogy az AXA Fióktelep számos ügyfelüket arról tájékoztatta, hogy nincs deviza a hitelük mögött.

A Fióktelep azon állítását, hogy a „kölcsönszerződései kiállták az ellenőrző hatóságok próbáját”, pedig ítéljük meg annak tükrében, hogy a PSZÁF-nak 2010-ig olyan fogyasztóvédelmi hatósági jogköre egyáltalán nem volt, amibe beletartozott volna a hitelszerződések és termékek szakmai ellenőrzése, engedélyezése vagy betiltása. (Ld: Szász Károly 2011. november 10-i jelentése az Országgyűlés Alkotmányügyi vizsgáló bizottságának.)

Kapcsolat és további információk:  

press@axermix.hu
tel: 06-706339372 és tel: 06-309864265

Szólj hozzá!

A belső fórumainkon is általános megdöbbenést keltett az az irány, amely az adósmentést az ócsai lakópark után a devizatartalékokból kívánja megoldani. Abban egyezik a véleményünk, hogy a probléma akut és azonnali kezelést kell találni rá. De a felvázolt megoldás - szerintünk - nem helyes!

Nézzünk egy példát. Vegyünk egy éles adatot:

Szerződéskötés: 2008 nyara
Folyósított összeg: 5 millió
Visszafizetett összeg: 2 millió
Bank által jelenleg követelt: 9 millió

1. A bankoldal javaslata: Forintosítsuk a hitelt, abból engedjünk el valamennyit (legyünk nagylelkűek, legyen ez 33%!), a maradékot meg forinthitelként kell az adósnak törlesztenie. Azaz, az adós kap a nyakába egy 6 milliós forinthitelt, amit törleszthet. Az adófizetők zsebéből 3 millió megy a banknak, arra hivatkozva, hogy az adósokat meg kell menteni.

2. Amennyiben a jelenlegi "deviza" alapú szerződések semmisek, úgy abból az eredeti állapot helyreállítása következik. Esetünkben az adós tartozik 3 millióval banknak. Ezt felveheti forinthitelben, eladhatja az ingatlanát, kérhet futamidő hosszabbítást. A lényeg, hogy ebben az esetben az államnak egyetlen fillérbe sem kerül az adós megmentése. Ráadásul, az adósnak is csupán feleannyi adóssága marad, mint az előző esetben.

Úgy véljük, hogy a központi adósmentés legelső és egyben megkerülhetetlen eleme, hogy ezeket a blanketta szerződéseket végre magasabb szinten nézzék át és mondják ki rájuk a tisztességtelenséget és a semmisséget. Nem túl nehéz feladat, mert ezek annyira hasonló szerződések, hogy még a helyesírási hibák is ugyanott találhatóak benne. Ha egy banknál egy hitel semmis lesz, akkor szinte az összes követi.

Ha az összes hitel át lett nézve és ki lett mondva a semmisség ott, ahol ez bizonyítható, kizárólag utána szabad és lehet megnézni, hogy ki az, aki továbbra sem tudja az életét újrakezdeni. Ott szükséges segíteni. Természetesen az átnézés időbe kerül, ezért a kilakoltatási moratóriumot fenn kell tartani. Ha másképpen nem megy, akkor Hölgyeim és Uraim, tessék pertársaságokba tömörülni, perelni a bankot, s ezáltal a végrehajtások felfüggesztését elérni!

Persze jogosan merül fel a kérdés, hogy az állami segítség biztos, míg a per bizonytalan kimenetelű. Sajnos az állami segítséghez megint olyan pénzek "vesznek el", amelyek más helyen lehet jobban hasznosultak volna: óvodák építése, utak kátyúzása vagy munkahely teremtés. Az átgondolás nélküli devizatartalékból történő adósmentés a problémát az egyik szektorból a másikba helyezi csak át, tetemes pénzt kitolva az országból.

A per megnyerési esélyét pedig jól jellemezheti, hogy a facebook-on egy másik csapat szorgalmasan gyűjti a perek eredményeit. Jelenleg 7 "deviza"-hiteles perből 6-nál van az adós számára kedvező ítélet.  Igen, első fokon és még nem jogerősen. De ha ilyen mértékben talál a bíróság aggályos tartalmú szerződéseket, akkor biztosan minden rendben van azokkal?

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A hétfői perünket követően a média is elkezdett szélesebb körben foglalkozni az ügyünkkel. Köszönet nekik! Sajnos azonban a fórumokban és egyéb internetes közösségi helyeken mindig felvetik egyesek, hogy az ő pénzükön ne mentsenek már meg minket! Ebben teljesen igazuk van!

Az AXERMIX pertársaság tagjai - és a devizaadósok túlnyomó többsége - sosem kérték azt, hogy segítsék meg őket. Sosem kértünk vagy fogadnánk el adófizetők pénzét, hogy a mi szerződésünket kifizessük. Ezt többször, több helyen is kinyilvánítottuk. Sokan közülünk a mai napig fizetik a jócskán megemelkedett törlesztőrészleteket.

Ami miatt mi pert indítottunk, az az, hogy - szerintünk - a bank szerződése nem felel meg a törvényeknek és mindazoknak a jogi szabályozásoknak, amelyek megilletnének mindenkit, Mi elsősorban nem a nagy törlesztőrészletek ellen perlünk, hanem a jogaink betartatásáért. A per így jórészt független attól, hogy ez deviza vagy forint alapú volt, egyáltalán volt-e mögötte deviza.

Ha az ember beteg, akkor általában kórházban köt ki. Ekkor az orvos egyetemi képzése, a kórház rendszeres ellenőrzése, belső szabályai és nagyon sok jogszabály garantálja azt, hogy a legnagyobb legyen a felépülés esélye. Ha az orvos és a kórház mindent a szabályok szerint csinál, akkor csak a beteg szervezetén múlik a gyógyulás.

A mi esetünkben a műtőben az orvos szike helyett láncfűrészt fogott a kezébe, miközben Dr. PSZÁF kint kavargatta a kávéját, hogy bocs, nem megyek be, mert nincsen hatásköröm. Mi ott fekszünk az asztalon, próbáljuk mondani, megértetni az orvossal, hogy a magyarországi és európai jogok alapján csak szikét szabad használni. Még a pontos törvényeket is felmondjuk. Hasztalan. Hangunk nem hallatszik át a műtő falán.

Mi nem azt kérjük, hogy az adófizetők pénzén vastagabb cérnát vagy szebb kötést hozzanak a teljesen szétroncsolt sebeinkre. Számunkra elegendő lenne annyi, hogy rakja le már azt a fűrészt, mert jogszabály szerint itt csak szike lehetne.

Úgy véljük, hogy ha a bankok az összes vonatkozó magyar és európai jogot betartanák, akkor a devizahitelesek problémájának nagy része önmagától megszűnne, a devizatartalék érintése nélkül. De erről majd egy későbbi posztban.

Amikor a "dögöljön meg, miért volt olyan hülye hogy felvette" gondolatokat osztják, akkor reméljük elgondolkodnak azon is, hogy a most perre ment 68 adós negyedmilliárd, míg a sorban lévő többi adós több mint 1 milliárd forintról szeretné kimondatni a bírósággal azt, hogy azt a bank nem követelhetné jogosan. S ez még csak 100 szerződés. S hogy ez hogy érinti a forinthiteleseket vagy a hitelt fel nem vevőket? Ezek az emberek jelenleg nem fogyasztanak. Nem mennek el és csináltatnak új frizurát, nem mennek el tankolni, nem mennek moziba, s az igazat megvallva, kenyérre is alig jut. Akárhol is dolgoznak az őket piszkálók, ezek az emberek ott nem vásárolnak, hiszen nem vásárolhatnak. Ha kisebb a forgalom, akkor nem kell annyi eladó. Így közvetve, ha az adósok ebbe belepusztulnak, akkor nagyon sok más embert is magukkal rántanak. Így mi nem csak a magunk jogaiért küzdünk, hanem közvetve mindenki más érdekeiért is. 

Összegezve:
- Minket, így ne mentsenek meg! Főleg ne más pénzén! Mi tudunk úszni, nekünk elég az, ha a fejünket nem nyomják a víz alá!
- Ha mindenáron menteni kell, akkor azokat, akik reménytelenségükben már az öngyilkosságba menekülnének. Nekik van szükségük határozott, megoldásra, amiben az életüket újra tudják építeni. Nem a jogtalanul követelt pénznek egy részét kell elengedni, hanem segíteni a lakhatást, munkahely keresést. De ez nem szabad, hogy ajándék legyen!
- ez a mi adósságunk, nekünk kell helytállni érte!
- azért perlünk, mert véleményünk szerint több nagyon erősen kérdéses pont van a szerződéseinkben és ezen keresztül sokkal nagyobb törlesztőrészleteink és tőketartozásaink vannak, mint amennyinek jogosan lennie kellene.
- azért perlünk, hogy visszatérjünk az egyértelmű jogi keretek és egyértelmű szerződések közé. A törlesztőrészleteink az európai jognak megfelelően egyértelműen számolhatóak, átláthatóak és legfőképpen ellenőrizhetőek legyenek. 
- nem kérjük a tartozásunk ilyen-olyan elengedését, viszont a igazságot, a jogok és törvények teljes körű betartását és korrekt elszámolást igen!

Remélem sikerült tisztábbá varázsolnunk a képet.

9 komment

Bepereltük az AXA Bankot! Sokan, pertársaságokban. 2013. március 4-én megtörtént az első tárgyalásunk. Ezen a blogon a tapasztalatainkat, gondolatainkat és eredményeinket osztjuk meg. Első kézből értesülhettek, hogy mik történnek a színfalak mögött.

A politikát kerüljük, már amennyiben lehet. A devizahitel sem válogatott hit vagy pártpreferencia szerint, így mi sem fogunk. 

Öveket becsatolni, ez a hullámvasút rázósabb lesz, mint a CHF árfolyama! 

(Később lesz valami szebb design is biztosan, de most a perre koncentrálunk ...)

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása